Karen Marie Moning: Keserű ébredés

Karen Marie Moning: Keserű ébredés

Bevallom nem nagyon vártam a könyvre, egyszer csak jött a Kelly kiadónak a hírlevele, hogy megrendelhetek két könyvet, ami teljesen új típusú urban fantasy. Végre nem vámpírokkal van tele, hanem tündérekkel. Amint elolvastam, hogy a törénet Írországban játszódik azonnal tudtam, hogy nekem ez a kötet kell. Rögtön meg is rendeltem a Veszélyes játékkal karöltve.

A történet MacKayla Lane nevű csajról szól, aki számomra tökéletes cicababa, elszomorodik ha a csilli villi szőke fürtjeit be kell festenie más színre, majdnem sírógörcsöt kap, ha letörik egy körme, és mindig folyamatosan tájékoztat minket, az éppen viselt ruhadarabjairól is. Azt hiszem elárulhatom, hogy nem igazán szerettem a főszereplő lányt, de őszintén remélem, hogy a jelleme szépen meg fog változni az idő múlásával. Nagyon nagyon örültem annak is, hogy végre megint valaki szemszögéből látom a cselekményeket, hiába nekem ez a gyengém.

Na de akkor térjünk vissza a történethez. Mac egy tökéletes családban él, van egy tökéletes mamája, papája és nővére. De mint minden idillnek, ennek is vége szakad egyszer; ugyanis Mac hugát megölik Dublinban. A rendőrség tanácstalan, a szülők tehetetlenek, végül Mac fogja magát és elutazik, hogy a rendőröket jobb belátásra bírja. Miközben nyomoz egyre több mindenre fény derül, főleg arra, hogy az elkövetők nem is emberek voltak, és hogy Mac élete is veszélyben van.

Egyenlőre nincs szerelem a történetben, de minden bizonnyal lesz, két teljesen különböző személyiségű férfi várható a véleményem szerint, akik idővel talán majd érzelmeket is nyilvánítanak a szőkeség felé.

Belőlük emelném ki Jericho Barronst, akit egyszerűen imádtam, és nagyon érdekel az is, hogy mi a titka. Szerintem nagyon nagyon sok érdekes dolog fog még róla kiderülni.

Nekem nagyon tetszett, végre valami könnyed, izgalmas sorozat, ahol nem derül ki az első részben minden, nem jönnek össze rögtön a főszereplők, van jellemfejlődés, és van benne pihenő idő is. (Aki olvasta Karen Chance könyveit tudja miről beszélek) A tündérek kissé sötéten vannak ábrázolva, de engem ez egy cseppet sem zavart. Sőt, kifejezetten jól szórakoztam azon, hogy az orgazmus ölni tud.

Számomra ez a könyv 10ből kilenc és csak azért, mert egyenlőre Macet nem sikerült megkedvelnem, nagyon távol áll tőlem a figurája, de szerintem idővel ez is változni fog. Akinek tetszik Frost, Karen Chance és Sookie, nos az imádni fogja!