Sherrlyn Kenyon: Álomszerető

Sherrlyn Kenyon: Álomszerető
Urban Fantasy

Nagyon nehezen láttam neki ennek a könyvnek. Valószínűleg a borító taszított el, mert egyszerűen ezekkel a borítókkal nem tudok megbarátkozni. (Bár szerintem a sorozat következő kötetének a borítója még rosszabb... ) De amint a kezembe került a könyv, egyszerűen nem tudtam letenni. Teljesen ledöbbentett és magával ragadott a történet.

Adott egy teljesen hétköznapi nő, Grace Alexander, aki egy olyan családban nőtt fel, ahol mindenki rajongott a természet felettiért, míg neki semmi más óhaja nem volt, minthogy lehessen egy normál párkapcsolata, egy rendes szeretője és nyugalmas élete. Az egyik hókusz pókuszos barátnője eközben meglepte egy könyvvel amin egy gyönyörű férfi volt látható. Ezt a férfit elő lehetett hívni a könyvből, ha az ember jó időben és jókor mondja el a "varázsigét". Grace persze nem hitt ebben, mégis megpróbálkozott vele. Még jobban meglepődött amikor egy gyönyörű férfi jelent meg a lakásában, aki felajánlotta neki teljes körű szexuális szolgálatait. A történet innen kezdődik, innen indulnak a bonyodalmak, a teljesen hétköznapitól, egészen a görög istenekig.

Eleinte azt hittem egy szokásos történet lesz egy lányról, aki mindent megtenne egy csodás egyszerű életért de végül rájön hogy az mégsem neki való és erre egy hihetetlen csupa izom férfi döbbenti rá. De ez a történet nem erről szól. Sokkal reálisabb annál, sokkal hitelesebb. Mindenesetre nem éppen egy bonyolult és akicódús mű, úgyhogy nyugodtan ajánlom nyári olvasmánynak is a standra. Nekem nem volt különösebben megrázó, csak egy kedves szerelmi történet megfűszerezve a götög mitológiával, ami különösen tetszett nekem. Leginkább ezért vettem meg, mert rajongom a görögökért, az istenekért, az egész mondakörükért.

Aki persze arra vágyik, hogy sokat megjelenjenek a könyvben az istenek és róluk szóljon minden, mint mondjuk a Villámtolvajban, akkor csalódni fog. De szerintem a könyv, annak ellenére, hogy elég régen iródott, nagyon jól bele illik a mai urban fantasy világba. A sexet érzékien és nagyon szépen írja le, és számomra külön öröm volt, hogy nem vámpíros a történet. Nagyon szeretem a vámpírokat, de ez valami új!

Nagyon érzékelhető persze, hogy ez a könyv valaminek a kezdete. Még nem indul be igazán a központi szála a sorozatnak, persze a többi kötet sem az a megszokott vámpír történet, de ez engem egy cseppet sem zavart. Számomra ez a regény 10/9 és csak azért 9 mert sosem lesz a kedvencem, nekem nagyon fontos, hogy az író gyönyörűen írjon, vagy ha nem ír választékosan, akkor legalább nevettessen meg a kötet, adjon egy kis plusszt. Az álomszerető nem adott, de nagyon élveztem. Meg fogom venni minden egyes kötetét.

P.C. Cast: Megjelölve - Az éjszaka Háza 1.

Rengeteg vámpíros könyvet elolvastam már, míg ehhez eljutottam, bevallom a sok rossz kritika volt az ami távol tartott ettől a könyvtől, de eljött a Karácsony, és olyankor nagyon sok könyvet kapok ajándékba:) De még akkor is inkább olvastam a többit, mint ezt és egészen a múlt hétig félre is raktam.

Az alapsztori nem más, mint hogy adott egy lány, Zoey, akihez eljött az úgynevezett "Nyomkereső" és megjelölte a lányt, ettől a pillanattól kezdve már vámpír növenék lett, és mennie kellett az éjszaka házába különben meghal. Az éjszaka házában persze rögtön barátokra lel, a jele is különleges, mivel Nüx Istennő különleges ajándékot adott neki. Úgyhogy a regényben ő az a figura akit mindenki csodál, akiért minden fiú epekedik. Hát igen, a lányok könnyen azonosulnak az ilyen szerepekkel... Zoeynak persze azért bizonyítania kell, a regényben minden kötelező gimis karakter jelen van. Az ellenség és csapata, a kedves mentor, a baráti csatlósok, és a tökéletes pasi(k).


Ennek ellenére, vagy éppen ezért a Megjelölve nem egy kiemelkedő alkotás. Nekem legalábbis. Szívesen elolvastam, utána rögtön kiolvastam a második részt is, lekötött, szórakoztató volt, nincs itt hiba. Csak pár dolgot nem értek benne. Ha ez elvileg tini irodalom akkor miért van benne szex? Ha meg felnőtteknek készült a könyv, akkor miért olyan gyerekes?

Egyébként a helyszínek gyönyörűen le vannak írva, kicsit érzek hasonlóságot a Harry Potter-rel ezen a szinten, de a párbeszédek... Komolyan mondom, olvasom a felnőtt korosztálynak szóló könyveket is, és még azokban sem beszélnek ilyen trágárul. Tényleg ennyire le kell degradálni a mai tini korosztályt, hogy minden egyes mondatukban ott kell lennie valami káromkodásnak?

A másik ami szörnyű volt nekem, az a vámpírság ebben a könyvben. Oké, hogy ez a divat, ezt veszik, de nem igazán fér bele nekem a képbe a sok- sok természeti erőt imádó vámpír. De még ezzel is kiegyezem. Na de ami az erotikát mutatja a könyvben... na az nekem már sok volt. Pedig szeretek erotikus dolgokat olvasni, de valahogy ezt a fajta erotikát nem tartom reálisnak, talán a későbbiekben alakul a dolog.

Egy biztos, P.C. Castnak nem kellett volna bele vonni a kicsi lányát az írásba. Olvastam már más könyvét, és nagyon- nagyon tetszett. Választékosan és izgalmasan ír. Ebben a könyvben az utolsó tíz oldalon van izgalom. Nekem ez kevés. Ennek ellenére el fogom olvasni, nem rossz, de annyival jobb lehetne!

Ami viszont nagyon tetszett, az a borító, örülök, hogy meghagyták az angolt, végre egy szép Kelly borító. A másik, nagyon tetszett a fordítás, gratulálok a fordítónak, igaz sok a helyesírási hiba, de a fogalmazás nagyon tetszett.

Szerintem 10 pontból hetet érdemel. Tipikusan az a könyv amit szívesen elolvasok, de ha lenne rá lehetőségem inkább kölcsönkérném. De mivel nincs, és ha már megkaptam, akkor muszáj befejeznem a történetet, ezért marad a megvétel:)

Charlaine Harris: Inni és élni hagyni

Bevallom nem láttam a sorozatot, de a könyv címe nagyon nagyon megtetszett, az első vámpíros könyveim egyike, és azóta is a kedvenceim közé tartozik, Horvátországi nyaralásunkra vettem, hogy majd ott elolvasom... Na persze. Már itthon elolvastam egy nap alatt.

A 21. században Japánban feltalálták a szintetikus vért, és ezzel megkönnyítették a vámpírok sorsát, akiknek ezek után nem kellett bujdosniuk az emberek elől, hanem a társadalom szeme előtt élhették nem mindennapi életüket.

A történet egy déli kis városkában játszódik Amerikában, ahol él egy pincérnő, Sookie Stackhouse, aki látszólag egy hétköznapi lány, eltekintve attól az aprócska ténytől, hogy gondolat olvasó. Én néha nagyon örülnék egy ilyen képességnek, de Sookie ezt inkább fogyatékosságnak fogja fel. És emiatt a képessége miatt nem tud randizni a férfiakkal sem, mert rögtön tudja mit gondolnak róla, ami elég zavaró lehet.

Aztán egy nap minden megváltozik, a pub-ba ahol dolgozik, belép egy vámpír, és Sookie rájön, hogy a vámpírnak nem hallja egyetlen gondolat foszlányát sem. Rögtön el is kezd vonzódni hozzá, és azon töri a fejét, hogy hogyan kerülhetne közelebb a vámpírhoz. Nem lesz nehéz dolga, meghallja két számító vendég gondolatait.

Ebben a világban a vámpírok vére gyógyító hatású, sőt inkább olyan mint a drog. Ezért kincset ér. A két vendég éppen azt tervezgette, hogyan szerzik meg Bill, a vámpír vérét. Sookie persze a segítségére siet, de addigra Bill nagyon sok vért vesztett. Innen kezdik el egyre jobban megismerni egymást, és innen kezdődik a történet maga is.

Azt imádtam ebben a könyvben, hogy végre vannak benne klasszikus vámpírok, nem a napon sétálgató izomagyú pacsirták. A vámpírok ebben nem tökéletesek, (Bill például alacsony), de persze azért van különleges vonzerejük.

Nagyon tetszik az is, hogy a szerelem is reálisan van ábrázolva a történetben, nem egy csöpögős regénynek mondható kötet ez, annyi szent. Fantasztikus humor, hatalmas csavar a végén, amire sosem számítottam volna, és az egész egy krimire épül. Mi kell még?

Félre értések elkerülése végett, szeretném leszögezni, hogy ez nem egy Twilight koppintás, ez a könyv jóval az Alkonyat előtt született, és bevallom őszintén én jobban is szeretem. Ami nagyon zavart az megint csak a borító volt. És még a sorozatból ennek van a legszebb borítója itthon.
A külföldi borítója annyival szebb, miért nem lehetett valami olyasmit kitalálni, vagy legalább ne ilyet...

Charlaine Harris, ha jól tudom már befejezte a tizedik rész írását és azt mondta addig írja, ameddig a kedve tartja... Remélem még nagyon nagyon sokáig.

Jeaniene Frost: Félúton a sírhoz

Nagyon nagyon szeretem, a nem kimondottan tiniket megcélzó vámpíros könyveket. Bevallom őszintén nem ezt a könyvet szerettem volna megvenni, de valamiért még is úgy gondoltam, hogy ez jó lesz nekem. Nem bántam meg. Azt hiszem a kedvenc vámpíros könyvem lett.

A Félúton a sírhoz egy Catherine nevű félig vámpír, félig ember lányról szól, aki minden áron bosszút akar állni a vámpír nemzetségen. Ugyanis ő egy vámpír férfi lánya, aki megerőszakolta az édesanyját, aki emiatt sosem tudja igazán szeretni Őt, és a faluban is, ahol élnek mindenki megveti, és különcnek tartják amiatt, hogy nincs apja.

Catherine egészen különös módon vezeti le tinédzser feszültségeit. Szinte minden héten elmegy és keresi a következő vámpír áldozatát, azt hiszi jó munkát végez, egészen addig, míg egy Bones nevű, hihetetlenúl jóképű vámpírra nem bukkan, aki túl jár az eszén, és "megbeszéli" Cat-tel, hogy dolgozzon neki. Bones ugyanis egy vámpír fejvadász.

Cat eleinte gyűlöli Bones-t, a látszólag arrogáns, "ki ha én nem" vámpírt, ám idővel természetesen ez változni fog. Többet igazából nem is nagyon szeretnék el mondani a könyv tartalmáról. A lényeg az, hogy egy hihetetlenül izgalmas könyvvel állunk szemben, a sztori fantasztikusan pörög, akció dús, van benne szerelem, szex, de mégsem abból a túl vad fajtából. Nagyon jól szövi a cselekményt az írónő, nagyon nagyon tetszett.

Tudtommal hét kötetesre tervezett sorozatnak négy kötete jelent meg Amerikában, és hatalmas sikerük van a tengerentúlon. Ez az első olyan könyv sorozat, amit nem bírtam kivárni, és meg is rendeltem rögtön a bookline-on a következő részeit. Nem is csalódtam bennük. A könyvnek ugyanis nagyon erős függő vége van, úgy érzi az ember, hogy itt még nem lehet vége, lapoz egyet de már nincs semmi a következő oldalon.

Nagyot koppantam, amikor elolvastam az utolsó fejezetet, alig bírtam kivárni míg végre a kezemben foghatom az angol kiadást.

A könyvvel csak egy bajom van.... Az eredeti borítón lévő lány milliárdszor jobban hasonlít a hősnőre. És sokkal sokkal szebb. Szeretem az Ulpiust, nagyon jó könyveik vannak, de a borítóikat egyszerűen nem tudom mire vélni, mintha nem is a 21. században lennénk.

Ez az a könyv amit szerintem minden vámpír rajongónak el KELL olvasnia. Hihetetlenül humoros, pörgős nagyon jól szerkesztett, jól felépített regény.

Maggie Stiefvater: Shiver

Adatok:

Cím: Shiver - Borzongás
Író: Maggie Stielvalter
Eredeti cím: Shiver
Kiadás éve:2009
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 328
Műfaj: Fantasy, Romantikus

Már nagyon nagyon vártam ezt a könyvet, mert a vérfarkasos történetekért egyszerűen oda vagyok. Be kell vallanom picit csalódtam benne, sokkal többet vártam, lehet ez volt a baj, de maga a könyv egyébként nem rossz, szerintem nagyon sok rajongója lesz, és azt hiszem én is elfogom olvasni a folytatásait is. Sőt biztos:)

De kezdjük az elején, a tartalomnál, adott egy 16 éves iskolás lány,Grace, akit kislány korában megharaptak a farkasok, de túlélte. Egy sárga szemű farkas megmentette a többi farkastól és így életben maradhatott. Erről az esetről sok emléke nincs Grace-nek, amit viszont sosem tud elfeledni az- az ő csodálatosan szép aranyszemű farkasa, aki minden télen visszatér hozzá.

Viszonylag hamar kiderül, hogy a farkas nem más, mint egy Sam nevű kamasz fiú, aki minden nyáron visszanyeri emberi alaját. Ugyanis ebben a történetben nem teliholdkor változnak át a szereplők, hanem a hideg változtatja őket farkassá, és egész télen farkas alakban járják az erdőt.

Nyáron igyekeznek beilleszkedni a társadalomba, de Sam-et ez már nem is annyira érdekli, inkább szeretni találkozni Grace-el, akire még farkas alakban is mindig áhítozik. Sajnos a farkasok megtámadnak egy fiút a suliból, és ekkor minden megváltozik, le akarják őket vadászni, és Sam-et meglövik. Grace talál rá a teraszukon ember alakban vérző fejjel. A történet igazából innen kezdődik, de innen inkább olvassátok el Ti:)

Nekem nagyon tetszett a könyvben a különleges írásmódja, ugyanis mindig váltakozva vagyunk a két főhős fejében, nagyon tetszett ez a több szemszögből való megvilágítás.

Nagyon tetszettek a karakterek is a történetben, bár igazából senki sem lett olyan szimpatikus nekem, nem is tudtam magam annyira beleélni a történésekbe. Szinte az első perctől fogva lehetett tudni mi lesz a történet vége, ennek nem igazán örültem, de ami jó benne, hogy végre valami más mint a megszokott vámpíros könyvek a piacon. Az írónő mert újat alkotni és biztos vagyok benne hogy a további kötetekben be fog indulni a történet.

Ami külön szót érdemel szerintem az a borító, komolyan rég láttam ilyen szépet, márcsak a borítóért is megvettem volna, egyszerűen gyönyörű, örülök, hogy a kiadó megtartotta.

Szerintem ez a könyv jó. Ha 10 pont lenne a maximum 7-et adnék rá. Mert igazán szórakoztató alkotás, jó sztorival, izgalmas végkifejlettel (bár lehetett volna izgalmasabb). Úgyhogy aki szeretne kikapcsolódni, olvasni egy jót annak mindenképpen ajánlom, főleg hogy nincs hozzá hasoló jelenleg. Szerintem egyaránt való fiataloknak és felnőtteknek is , mindkét korosztálynak tartogat meglepetéseket. A Könyvmolyképző megint remekelt!

Joanne Harris: Aludj Kislány

Adatok:

Cím: Aludj kislány
Író: Joanne Harris
Eredeti cím: Sleep, Pale Sister
Kiadás éve: 2009
Magyar kiadó: Ulpius ház
Oldalszám: 421
Műfaj: Dráma

Ez egy olyan könyv, amit igazából nem ajánlanék mindenkinek. Aki az akció dús, kalandokban romantikában bővelkedő könyveket szereti, az inkább keressen valami más könyvet magának.
Az Aludj Kislány egy rendkívül megindító könyv ugyan, de a történet szépen lassan hömpölyög, míg végül révbe ér, és valahol már az elején is érezzük mi lesz az ami az utolsó lapokon vár ránk.

A történet, ahogy kivettem a 19. század években játszódik. Adott egy férfi, egy bizonyos Henry Chester, aki szeretne híres elismert festő lenni, és ehhez keresi az ő tökéletes modelljét. Egyszer az úton megpillant egy gyönyörű szőke, tíz éves kislányt, és úgy érzi, ő az a modell akire mindig is várt.

Egy idő után már csak a kislányt festi, míg el nem telik hét év, és meg nem kéri az idő közben felcseperedő lányka kezét. A lány gyorsan rájön, hogy a férfi nem az akinek gondolja, így hamar beleszeret egy kalandra éhes művészbe, akinek a jelleme szöges ellentétben áll Henryével.

Henry persze mit sem sejt, a lány egyre jobban megismeri a világot, és különös képességei révén, megismerkedik egy boszorkánnyal is, aki felfedi előtte Henry igazi mivoltát.

Sok csavar nincs a könyvben, de igazat megvallva nem is nagyon vágyik rá az ember. Ami nekem rendkívül tetszett benne, hogy nem egy ember szemszögén keresztül látjuk a történteket, hanem minden főszereplő gondolataiba belepillanthatunk. Fantasztikusan változtatja a stílusokat is az írónő, magukat a gondolat meneteket, ugyanis akkor is mindig tudjuk ki agyában vagyunk, amikor az írónő erre semmi utalást sem tesz.

Ez a könyv nehéz, nem olvasni nehéz, hanem feldolgozni. Milyen önző is az ember, ha saját önnön érdekeit nézi szem előtt. Meddig megy el a tettek érdekében, és kinek mi a legfontosabb. Tanúi lehetünk annak is, hogyan kergeti egy ember őrületbe saját magát, és közben valalahol mi is átéljük ezt vele, átéljük mindegyik szereplő vívódásait még akkor is, ha nem értjük meg igazán.

A lényeg, hogy az Aludj Kislány! egy fantasztikus könyv, gyönyörűen megírt, csodás szófordulatokkal, szépen lekerekített befejezéssel. Fantasztikus jellemrajzokkal, és csodás jellemfejlődéssel, vagy éppen romlással. Szemünk előtt alakulnak a szereplők, vannak hatással egymásra, és rájövünk, hogy a legapróbb dolgok azok amik igazán sokat számítanak az életben.
Aki szereti Joanne Harris-t nem fog csalódni, én csak ajánlom azoknak, akik szeretnek beletemetkezni egy könyvbe, szeretik a szomorkás történeteket, és nem feltétlenül vámpíros romantikára vágynak, hanem egy olyan történetre, ami sajnos akár meg is történhetett volna.... egyszer... valahol...