Click Here For Free Blog Backgrounds!!!
Blogaholic Designs

2011. május 8., vasárnap

Jenna Black: Káprázat

Amikor megláttam a borítót már kezdtem érezni, hogy bizony ezt a könyvet nem hagyhatom majd ott a boltokban. Miután elolvastam a fülszöveget, szó szerint ujjongtam, mert úgy éreztem, ez rossz nem lehet, nincs semmi pasis téma benne, Avalonban játszódik és tündéres. Azt gondoltam, ez a tökéletes párosítás.

Ehmm...Öhmm... Ennél nagyobbat ritkán tévedtem még életemben. Mert az oké, hogy a Dark Divine-tól nem estem hasra, de ott legalább tudtam, hogy csak a borító csábított el, és nem a tartalom. Itt viszont nagyon vártam a könyvet, megjelenés napján meg is vettem, neki is estem, de már az elején éreztem, hogy itt bizony gyötrődni fogok.

Dana (nekem így hívják az egyik tengeri malacom, végig idegesített ez a név :D ) úgy dönt elmenekül az alkoholista anyjától, és a még sosem látott apja felé veszi az irányt Avalonba, aki amint eltrécselnek a telefonon, még egy első osztályú repülőjegyet is küld neki. Megérkezik a csodás és véleményem szerint cseppet sem titokzatos városba, és rögtön a határon megállítják ( ugyanis Avalon valami olyasmi mint Vatikán, állam az államban.), és elrabolják.

Ez a történet annyi sebből vérzik, amennyiből csak lehet. Annyi logikai baki van benne, hogy a két kezemen nem tudnám megszámolni, arról már nem is beszélve, hogy a szereplők egyszerű papírmasé figurák. De kezdjük az elején, először is, nem derül ki az a könyvből, hogy az emberek ismerik-e a tündék létezését avagy sem. ( Szerintem Tolkien forogna a sírjában ezen tündék csak említésétől is.) A másik, hogy a tündék nem viselik el a hideg vasat, sőt az elektromos kütyük nem működnek a közelükben. De van autójuk, az miből van ha nem vasból? Használnak telefont - Az nem elektromos készülék? Stb...

Ebben a könyvben minden extra gyorsan történik. A főhős kiscsaj otthagyja az anyját, nekem ettől már kifordulgatott a gyomrom, hogy lehetne megszeretni valakit úgy, hogy tudjuk már eleve mit tett. Oké, hogy borzalmas együtt élni egy alkoholistával, de én személy szerint soha nem hagynám cserben a szüleimet, még akkor sem ha két fejük nőne. Itt a kiscsaj gondol egyet és elmegy, nem is nagyon aggódik anyuci után.

Persze ebbe a sztoriba is be kellett vonni a tökéletes pasit, aki szerintem meg sem közelíti ennek a fogalmát, végig hihetetlenül ellenszenves volt nekem, az meg a pláne, hogy ezek is rögtön összejöttek. Az eleinte ellenséges testvére a hapinak egyik percről a másikra puszipajtás lesz és még sorolhatnám az abszolút logikátlan, bugyuta elemeket.



A legnormálisabb szereplő, aki szimpatikus volt nekem az Keenan, aki önvédelmet tanított kedvenc kis főhősünknek. Itt is vicces volt, hogy már a második napon űberprofi lett a kiscsaj, amikor a könyvszerint semmi féle extra képessége nincs, azon kívül, hogy félvér, és még valami, de azt nem árulnám el, mert hátha valaki elolvassa, és azzal nem kicsit spoilereznék.

A borító gyönyörű, sőt jó minőségű maga a kötés is, nagyon tetszett.

Nagyon agyaltam azon, mennyit is érdemel ez a könyv, nem akarok rá egy pontot adni, mert olvasmányos volt, nagyon hamar kivégeztem.Őszintén sajnálom, mert szerintem nagyon jót ki lehetett volna hozni belőle, így csak 3 pontot kap tőlem, ezt is jóindulattal.

14 megjegyzés:

Diamant írta...

De kár, pedig ezt a könyvet én is nagyon vártam!:(

Katamanó írta...

Én is :(:( Annyira mást vártam :(

Amadea írta...

Keenan? Ejnye, az Marr tündérsorozatának a nyárkirályfija... biztos cameózott egyet;)

Katamanó írta...

Tényleg :D Tudtam, hogy valahonnan nagyon ismerős a név :D

Névtelen írta...

Akkor úgy fest, jól tettem, hogy nem vettem meg... Igen, Keenan-ről nekem is egyből Marr ugrott be :D Hát... legalább nem dobtam ki rá pénzt feleslegesen...

Katamanó írta...

Jaja :D A következő résznek adok még egy esélyt. Bevallottan a túl szép borító miatt :D De ha az is ilyen kritikán aluli lesz, akkor mi búcsút intünk egymásnak :D

Rin-chan írta...

Nekem elég vegyes érzésiem vannak erről a könyvről.
Alapra nem rossz, de...
Ottvan egyrészt Keenan.
Plusz Dana vezetékneve Hathaway, aztán ott van az az apróság is miszerint minden tünde ért valamennyire minden fajta mágiához, aztán szakosodnak... Nekem erről akaratlanul is a Vámpírakadémiát juttatja eszembe... Bár lehet, hogy ez csak elfogultság a részemről, tekintve, hogy a Rose sztorija a nagy kedvencem...

Katamanó írta...

Látod ezen nem is gondolkoztam, de igazad lehet. De alapvetően a néven kívül én nem sok közöst vettem észre bennük. Ez a könyv annyival gyengébb, mint a VA hogy igazából elég nehéz összehasonlítani számomra őket. :):)

Rin-chan írta...

Ez tény... Végül is Rose egy kicsit szeszélyes és kattant(<- ez csak még szimpatikusabbá teszi legalábbis nekem), de határozott, okos, találékony, elszánt lány, egy fantasztikus szerelmi történetben. :) Dana pedig egy hisztis kis picsa... A könyv színvonala pedig... Ettől függetlenül én el fogom olvasni a többi kötetet is, úgy vagyok vele, ha már elkezdtem egy sorozatot befejezem, ha tetszik ha nem...

Katamanó írta...

Én is így vagyok vele, főleg mert látok benne fantáziát, és reménykedem abban, hogy jóra fordul (kissé naiv gondolat talán :D tudom :D ) Mellesleg itt azért a pasi felhozatal is röhejes. Ha a szőke tündér fiúcskával jön össze azért megyek a falnak, mert az milyen már, hogy olyan valakivel fog járni, aki leitatta, bedrogozta vagy mit tudom én már, hogy lefeküdjön vele... A kis vasgyúró srác már szimpibb. Én neki szurkolok :)

Rin-chan írta...

Ha Keenanre gondolsz 1et értek :) Ethan kicsit... Naiv, vagy sem, remélem jobban alakul a többi rész... Ebben a hónapban jelenik meg a 2. kötet...

Katamanó írta...

Tudom, amint megjelenik veszem megyek is érte és írok róla :):)

Rin-chan írta...

Kíváncsian várom a véleményedet :P

Névtelen írta...

Az nem Keenan hanem Keane.:D

Megjegyzés küldése